Alapszabály
A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség alapszabálya
Tartalomjegyzék
#I. A szövetség megalapítása
#II. A szövetség célja és működésének alapelvei
#III. A tagok jogai és kötelezettségei
#VII/B. Összeférhetetlenségi szabályok
#VIII. A szövetség vagyona, jövedelme, gazdálkodása
1. A felek önkéntesen és az 1989. évi II. törvény alapján szövetséget hoztak létre a sajtó- és egyéb médiatermékek terjesztési adatainak hiteles nyilvántartására. A szövetség a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján működik.
2. A szövetség neve: Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség
rövidített neve: Matesz
székhelye: 1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
3. A szövetség a bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre, a működését pedig 1993. VI. 23-án kezdte meg.
II. A szövetség célja és működésének alapelvei
1. A szövetség ellenőrzi a sajtó- és egyéb médiatermékek terjesztési, látogatottsági, nézettségi adatait (auditálás), illetve közzéteszi ezek eredményeit.
2. A szövetség felméri, nyilvántartja és közzéteszi az olyan adatokat, amelyek a szövetség tagjainak, a hirdetési és reklámszakmának, illetve a fogyasztónak hiteles képet adnak az egyes sajtó- és médiatermékekről.
3. Tagozati rendszerben közös fórumot teremt a sajtótermékek terjesztésében érdekeltek számára.
4. A szövetség bekapcsolódik a nemzetközi szövetségbe, illetve tagsági viszonyt létesít vele.
5. Nonprofit korlátolt felelősségű társaság keretében auditált adatok rendelkezésre bocsátásával segíti elő a kiadók marketingmunkáját.
6. A szövetség a közgyűlés állásfoglalása alapján kialakítja a célok megvalósításához szükséges javaslatokat.
7. Kapcsolatot tart a hasonló céllal működő külföldi szövetségekkel, a szövetség tagjaival megismerteti a külföldi gyakorlati tapasztalatokat, illetve közreműködik azok hazai hasznosításában, továbbá tájékoztatást nyújt a hazai piacra történő, lehetséges adaptációjukról.
8. A célok és feladatok ismertetése érdekében kiadványokat és propagandaanyagokat jelentet meg.
9. Szakmai programokat szervez a tagjai részére.
10. Céljai eléréséhez gazdasági tevékenységet végezhet, és ennek érdekében nonprofit korlátolt felelősségű társaságot hozhat létre, a társaságban keletkező osztalékot pedig közhasznú céljai elérésére köteles fordítani.
11. Feladatai ellátásához technikai bizottságokat hoz létre, amelyek összetételét, feladatát, működési rendjét külön határozza meg.
12. A szövetség a célja megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
III. A tagok jogai és kötelezettségei
1. A szövetség tagja lehet – tagozati tagsággal – minden olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely kiadói, reklám-, hirdető- vagy marketingtevékenységet végez.
2. A tagsági viszony – az alapítói tagság esetétől eltekintve – a belépési nyilatkozat elfogadása és a tagozati tagság megjelölése után, az első tagdíj beérkezésének napján jön létre.
3. A tagok felvételéről, tagozati besorolásukról – saját nyilatkozatuk alapján – a szövetség elnöksége egyszerű többséggel dönt. Abban az esetben, ha a szövetség elnöksége elutasítja a tagfelvételi kérelmet, úgy ez ellen a felvételét kérelmező fél panasszal élhet a szövetség közgyűlésénél, amely a legközelebbi ülésén ezt megtárgyalja, és végleges döntést hoz. Az a tag, akinek/amelynek a tagsági viszonya törléssel vagy kizárással szűnt meg, a tagsági viszonyának megszűnésétől számított egy év múlva kérheti az újrafelvételét.
4. A szövetség tagjai az alábbiakra jogosultak:
- részt vehetnek a szövetség rendezvényein, valamint a tagozati üléseken,
- igénybe vehetik a szövetség szolgáltatásait, különösen az auditálást és az auditáláshoz kötött szolgáltatásokat,
- tisztséget vállalhatnak a szövetség ügyintéző és képviseleti szervében – a törvényben meghatározott korlátozások betartásával,
- gyakorolhatják szavazati jogukat, az alapszabályban meghatározottak szerint,
- szabadon véleményt nyilváníthatnak a szövetséget érintő, bármely kérdésben,
- igazolványt kérhetnek a szövetségi tagság tanúsítása érdekében.
5. A szövetség tagjainak kötelezettségei:
- elősegítik a szövetség célkitűzéseinek megvalósítását,
- betartják az alapszabályt és a szövetség más szabályzatait,
- megfizetik a közgyűlés által megállapított mértékű tagdíjat,
- auditálás igénybevétele esetén betartják a mindenkor hatályos auditálási szabályzatot, viselik az auditálás költségeit, valamint auditálási szerződést kötnek a szövetség által alapított, nonprofit korlátolt felelősségű társasággal,
- a „Példányszám-ellenőrzés eljárási rendje szervezeti és működési szabályzatában” meghatározott gyorsjelentés igénybevételét követően, ha a tag az ebben foglalt adatokat nem auditáltatja, a mindenkori éves tagdíj tízszeresét (10x) kell megfizetnie, még abban az esetben is, ha tagsági viszonya időközben megszűnt.
6. A szövetség tagjai képviselő útján is részt vehetnek a közgyűlésen, illetve a tagozati üléseken. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szövetség nem természetes személy tagjai nevében törvényes képviselőjük jár el.
7. A szövetség tisztségére csak olyan természetes személy választható, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
8. A tagsági viszony megszűnik:
- a tag halálával,
- a tag jogutód nélküli megszűnésével,
- a tagok sorából való törléssel,
- a szövetség megszűnésével.
A tagsági viszony megszüntethető:
- kilépéssel,
- kizárással.
A tagsági viszony felfüggeszthető:
- amennyiben a tag nem tesz eleget a tagsági díja vagy az auditálási díja befizetési kötelezettségének.
8/A A tag törlése a nyilvántartásból
A szövetség elnöksége törli a tagok sorából azt a tagot, aki a teljesítésre történő felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem egyenlíti ki a tagdíjhátralékát. A felszólításban figyelmeztetni kell a tagot a teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeire. Ugyancsak törli a tagok sorából azt a tagot, akinek tagsági viszonyát a tag vagy az elnökség megszüntette.
8/B A tag kilépése
A tag az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kiléphet a szövetségből, a kilépés a közléssel válik hatályossá. Kilépés esetén – annak hatálybalépésétől számított – egy naptári évig nem kerülhet újbóli felvételre a tagok közé.
8/C A tag kizárása
A szövetség kizárja soraiból azt a tagot, aki az alapszabályt vagy a szövetség határozatát sértő, illetve a szövetség céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást tanúsít, a tevékenységével súlyosan veszélyezteti a szövetség célkitűzéseit, vagy ha hátráltatja, illetve akadályozza azok megvalósítását. Súlyosan veszélyeztető magatartásnak minősül, ha valamelyik tag bármilyen módon megszegi a szövetség alapszabályát vagy más szabályzatát, és vállalt auditálási kötelezettsége ellenére nem veszi igénybe a szövetség által alapított, nonprofit korlátolt felelősségű társaság szolgáltatásait, nem köt vele auditálási szerződést.
A tag kizárására okot adó körülményről való tudomásszerzést követően legkésőbb 30 napon belül – de a körülmény bekövetkeztétől számított legfeljebb 6 hónapon belül – az elnökség köteles a tényállás felderítése érdekében személyesen meghallgatni az érintett tagot. Amennyiben a kizárásra okot adó körülmény megszüntetésére a felek nem találnak megoldást, úgy az elnökség rendkívüli közgyűlést hív össze. A rendkívüli közgyűlésen az elnökség előadja az általa feltárt tényeket, illetve az érintett tag is felszólalhat. A közgyűlés ezt követően hoz határozatot a tag kizárásáról.
9. Pártoló tagság
Pártoló tag lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki/amely a szövetség céljainak megvalósítását támogatja. Az ilyen tag a szövetség tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.
A pártoló tag a szövetség szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható
Felvételére az Alapszabály III./3. pontjában foglaltak az irányadók.
Ahol az Alapszabály tagot említ, ott a rendes tagot kell alatta érteni.
IV. A közgyűlés
1. A közgyűlés a szövetség legfelső tanácskozó és határozathozó szerve, ahol jelen lehet a tagok összessége. A közgyűlés dönthet a szövetséget érintő valamennyi kérdésben.
2. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés helyét az elnökség jogosult közgyűlési meghívó kiküldését megelőzően – egyszerű szótöbbséggel – meghatározni, amely a szövetség valamely tagjának – a teljes tagság befogadására alkalmas – helyisége, vagy egy – a teljes tagság befogadására alkalmas – konferencia terem lehet.
3. Ha a tagság egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi, úgy az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra rendkívüli közgyűlést szükséges összehívni.
4. A közgyűlést az elnökség hívja össze, és a meghívót legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt, névre szólóan és igazolható módon – vagy ajánlott levélként vagy kézbesítési igazolás beállításával e-mail üzenetben – kell megküldeni a tagoknak. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
5. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok legalább fele jelen van. Ha a határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani, a másodszorra összehívott közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben − tekintet nélkül a megjelentek számára − határozatképes, amennyiben a meghívóban szerepel az erre vonatkozó figyelmeztetés. A második közgyűlés 30 perccel az első után tartandó.
6. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
7. A közgyűlés a határozatait – beleértve az ügyintéző és a képviseleti szervek megválasztását is – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A jelenlévők 25%-ának kérésére titkos szavazást kell tartani.
8. A szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
9. Minősített többség, azaz a szavazatok kétharmada szükséges:
- a tagdíjrendszer megállapításához,
- a szövetség más szövetséggel történő egyesülésének kimondásához,
- a szövetség által alapított, nonprofit korlátolt felelősségű társaság létrehozásához és megszüntetéséhez, törzstőkéjének meghatározásához, felemeléséhez, leszállításához, egyéb, hátrányos üzletpolitika érvényesítését célzó fizetési kötelezettséggel járó döntés meghozatalához.
- egyéb, hátrányos üzletpolitika érvényesítését célzó fizetési kötelezettséggel járó döntés meghozatalához.
10. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az alapszabály és egyéb szabályzat megállapítása és módosítása,
- az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak – kivéve a főtitkár – valamint a felügyelőbizottság tagjainak maximum 5 évre történő megválasztása, illetve visszahívása,
- a főtitkár kinevezésének jóváhagyása,
- a tagdíjrendszernek és mértékének megállapítása,
- az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása,
- az éves költségvetés és zárszámadás elfogadása,
- a szövetség más társadalmi szervezettel történő egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása,
- a tag kizárása,
- a szövetség megszűnése esetén a szövetség vagyonáról történő rendelkezés,
- tiszteletbeli elnök megválasztása,
- az elnökség határozata ellen benyújtott panasz elbírálása,
- a szövetség által alapított, nonprofit korlátolt felelősségű társaság létrehozása és megszüntetése, törzstőkéjének meghatározása, felemelése, leszállítása, egyéb, hátrányos üzletpolitika érvényesítését célzó fizetési kötelezettséggel járó döntés meghozatala.
11. A közgyűlésen meg kell választani a levezető elnököt, illetve a szavazatszámlálókat. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv vezetésére nyílt szavazással egy jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő megválasztása szükséges.
A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlevőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet a – közgyűlésen jelenlevő és megválasztott – jegyzőkönyvvezető valamint egy hitelesítő tag írja alá.
A főtitkár a közgyűlés által hozott határozatokról folyamatosan nyilvántartást vezet. A jegyzőkönyvbe bármelyik tag beletekinthet és az azokban foglaltakról másolatot kérhet.A főtitkár a közgyűlés által hozott határozatokat - 15 napon belül - elektronikus úton megküldi a tagok részére (kihirdetés).
12. A szövetség keretén belül különböző tagozatok működnek. A szövetség tagjai nemcsak a közgyűlésen, hanem a szövetség tagozatainak ülésén is kifejtik a tevékenységüket. A szövetség a következő tagozatokból áll:
13. A tagfelvételi kérelem esetén a leendő tagnak nyilatkoznia kell arról, hogy mely tagozatban kívánja kifejteni a tevékenységét. Abban az esetben, ha a tag tevékenységi köre megváltozik, és ez indokolja az átsorolását egy másik tagozat tagjává, úgy ezt 15 napon belül kell kezdeményeznie. Ha ezt elmulasztja, a kérdésben – az érintett tag meghallgatását követően – az elnökség jogosult dönteni.
Egy tag csak egy tagozatban fejthet ki tevékenységet. Amennyiben tevékenysége több tagozatot érint, úgy saját döntése alapján választhat tagozatot.
14. A tagozatok joga, hogy javaslatot tegyenek a szövetség elnökségének tagjaira és póttagjaira. A közgyűlés tagozatonként szavaz az elnökség tagjaira.
Az 1. sz. tagozat 3 tagra és1 póttagra tehet javaslatot. A 2. sz. tagozat 2 tagra és 1 póttagra tehet javaslatot. A 3. sz. tagozat 1 tagra és 1 póttagra tehet javaslatot. A 4. sz. tagozat 2 tagra és 1 póttagra tehet javaslatot.
15. A tagozat az általa javasolt elnökségi tagokról és póttagokról egyszerű többséggel hoz döntést. Ez történhet tagozati ülésen vagy a főtitkár által elküldött írásos, körleveles formában. A jelöltekre a saját tagjai közül a tagozat bármely tagja vagy a főtitkár tehet javaslatot. Ha a tagozat azért nem tud jelöltet állítani, mert szavazategyenlőség áll fenn, akkor a jelöltek közül sorshúzással kell dönteni. Egyébként a legtöbb szavazatot kapott két-két jelöltet lehet a közgyűlés elé terjeszteni.
16. A tagozat akkor szűnik meg, ha tagjainak száma kettő alá csökken.
17. A vezető tisztségviselőket elsősorban a szövetség tagjai közül kell választani, a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható a szövetség tagjain kívüli személyekből.
V. Az elnökség
1. Az elnökség a szövetség közgyűlés által – legfeljebb 2 évre – választott képviseleti, döntéshozó és ügyintéző testülete, amelynek létszáma 9 fő. A szövetség elnöke és főtitkára mindenképpen tagja az elnökségnek.
Az elnökség tagjai és póttagjai újraválaszthatóak. Amennyiben bármelyik elnökségi tag tagsága megszűnik, úgy a helyére pótlólag megválasztott személy mandátuma az eredeti elnökségi tagok megválasztásának idejére terjed ki. A megüresedett elnökségi hely betöltésére az adott tagozat elnökségi és póttagjai együttesen választanak új elnökségi tagot a póttagok soraiból.
- a tagfelvétel,
- törlés a tagok névsorából, a tagsági viszony felfüggesztése,
- a közgyűlés összehívása, napirendjének meghatározása,
- a közgyűlési határozatok végrehajtásának megszervezése,
- a szövetség éves költségvetésének előterjesztése,
- a szövetség működéséhez szükséges szabályzatok elkészítése, a közgyűlések közötti időszakban a szövetség működésének irányítása,
- a szövetség tagjainak terjesztését ellenőrző könyvvizsgáló cég kijelölése és feladatának meghatározása, valamint munkájának ellenőrzése,
- a szövetség tagjaival szemben fegyelmi jogkör gyakorlása azzal, hogy a tag kizárása a közgyűlés hatáskörébe tartozik,
- a tagok adatszolgáltatásának és az auditálás gyakoriságának, módjának, közzétételének meghatározása,
- a nonprofit korlátolt felelősségű társasággal kapcsolatos minden olyan döntés meghozatala, amely kifejezetten nem tartozik a közgyűlés vagy az elnök kizárólagos hatáskörébe.
7. Amennyiben az elnökség tagjának az Alapszabály III/8/A. vagy a III/8/C. pontja alapján szűnik meg a tagsági viszonya, úgy ezzel egyidejűleg az elnökségi tagsága is megszűnik.
8. A tagfelvételt elutasító határozattal szemben benyújtott fellebbezést rendkívüli közgyűlésen kell elbírálni.
VI. Az elnök
- gondoskodik az elnökség és a közgyűlés összehívásáról, vezeti az üléseit;
- ellenőrzi a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtását;
- őrködik a szövetség és az elnökség törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett,
- a közgyűlés jóváhagyásával kinevezi a főtitkárt, és gyakorolja fölötte a munkáltatói jogokat;
- a szövetség által alapított, nonprofit korlátolt felelősségű társasággal kapcsolatban a közgyűlés és az elnökség döntésének megfelelően gyakorolja az alapítói jogokat.
VII. A főtitkár
- felelős a szövetség gazdálkodásáért, gyakorolja az alkalmazottak fölötti munkáltatói jogokat;
- irányítja a szövetség törvényes és alapszabály szerinti működését;
- gondoskodik a szövetség testületi szervei elé kerülő napirendek előkészítéséről;
- végrehajtja a szövetség testületi szerveinek határozatait.
5. Amennyiben az elnök nem él a főtitkár kinevezési jogával, úgy a főtitkári feladatokat az elnök látja el.
1. A felügyelőbizottság feladata a szövetség szerveinek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a szövetség határozatai végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
2. A felügyelőbizottság 3 tagját öt éves időtartamra a közgyűlés választja meg. A felügyelőbizottság elnökét a közgyűlés által megválasztott felügyelőbizottsági tagok maguk közül választják meg.
3. A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a felügyelőbizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről az előzőekben felsorolt indokok alapján a felügyelőbizottság elnöke jogosult dönteni. A felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelőbizottság munkarendjét maga határozza meg, határozatait az érintettekkel a felügyelőbizottság elnöke írásban közli.
4. A felügyelőbizottság legalább két tag jelenléte esetén határozatképes.
5. A felügyelőbizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a közgyűlést tájékoztatni.
VII/B. Összeférhetetlenségi szabályok
1. A szövetség tisztségviselőire az alábbi összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak:
- nem lehet a felügyelőbizottság tagja a főtitkár illetve az a személy, aki az elnökség tagja vagy
- a főtitkár vagy az elnökség tagjának hozzátartozója,
- vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták,
- nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
- nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet,
- az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől,
- a felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
A közgyűlés és az elnökség ülésére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:
- a vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébkent érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai kertében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által saját tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
VIII. A szövetség vagyona, jövedelme, gazdálkodása
- tagdíjak,
- adományok, juttatások, hozzájárulások, felajánlások,
- egyéb bevételek,
- a szövetség alaptevékenységét szolgáló gazdasági tevékenységből származó bevételek,
- a nonprofit korlátolt felelősségű társaság által esetlegesen átutalt osztalék.
- a szövetség céljainak megvalósítására végzett tevékenység költségei,
- az ügyvitel személyi és dologi kiadásai,
- nemzetközi szövetségi tagsággal járó költségek,
- egyéb kiadások.
IX. A szövetség megszűnése
- a közgyűlés a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatában kimondja a szövetség megszűnését
- az arra jogosult szerv megszünteti,
- az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt
feltéve mindegyik esetben, hogy a szövetség vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a szövetséget a nyilvántartásból törli.
X. A szövetség cégjegyzése
Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Budapest, 2017. május 22.