Alapszabály


A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség alapszabálya

Tartalomjegyzék
#I. A szövetség megalapítása

#II. A szövetség célja és működésének alapelvei

#III. A tagok jogai és kötelezettségei

#IV. A közgyűlés

#V. Az elnökség

#VI. Az elnök

#VII. A főtitkár

#VII/A. Felügyelőbizottság

#VII/B. Összeférhetetlenségi szabályok

#VIII. A szövetség vagyona, jövedelme, gazdálkodása

#IX. A szövetség megszűnése

#X. A szövetség cégjegyzése

I. A szövetség megalapítása

1. A felek önkéntesen és az 1989. évi II. törvény alapján szövetséget hoztak létre a sajtó- és egyéb médiatermékek terjesztési adatainak hiteles nyilvántartására. A szövetség a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján működik.

2. A szövetség neve: Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség

rövidített neve: Matesz

székhelye: 1016 Budapest, Naphegy tér 8.

3. A szövetség a bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre, a működését pedig 1993. VI. 23-án kezdte meg.

II. A szövetség célja és működésének alapelvei

1. A szövetség ellenőrzi a sajtó- és egyéb médiatermékek terjesztési, látogatottsági, nézettségi adatait (auditálás), illetve közzéteszi ezek eredményeit.

2. A szövetség felméri, nyilvántartja és közzéteszi az olyan adatokat, amelyek a szövetség tagjainak, a hirdetési és reklámszakmának, illetve a fogyasztónak hiteles képet adnak az egyes sajtó- és médiatermékekről.

3. Tagozati rendszerben közös fórumot teremt a sajtótermékek terjesztésében érdekeltek számára.

4. A szövetség bekapcsolódik a nemzetközi szövetségbe, illetve tagsági viszonyt létesít vele.

5. Nonprofit korlátolt felelősségű társaság keretében auditált adatok rendelkezésre bocsátásával segíti elő a kiadók marketingmunkáját.

6. A szövetség a közgyűlés állásfoglalása alapján kialakítja a célok megvalósításához szükséges javaslatokat.

7. Kapcsolatot tart a hasonló céllal működő külföldi szövetségekkel, a szövetség tagjaival megismerteti a külföldi gyakorlati tapasztalatokat, illetve közreműködik azok hazai hasznosításában, továbbá tájékoztatást nyújt a hazai piacra történő, lehetséges adaptációjukról.

8. A célok és feladatok ismertetése érdekében kiadványokat és propagandaanyagokat jelentet meg.

9. Szakmai programokat szervez a tagjai részére.

10. Céljai eléréséhez gazdasági tevékenységet végezhet, és ennek érdekében nonprofit korlátolt felelősségű társaságot hozhat létre, a társaságban keletkező osztalékot pedig közhasznú céljai elérésére köteles fordítani.

11. Feladatai ellátásához technikai bizottságokat hoz létre, amelyek összetételét, feladatát, működési rendjét külön határozza meg.

12. A szövetség a célja megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult

III. A tagok jogai és kötelezettségei

1. A szövetség tagja lehet – tagozati tagsággal – minden olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely kiadói, reklám-, hirdető- vagy marketingtevékenységet végez.

2. A tagsági viszony – az alapítói tagság esetétől eltekintve – a belépési nyilatkozat elfogadása és a tagozati tagság megjelölése után, az első tagdíj beérkezésének napján jön létre.

3. A tagok felvételéről, tagozati besorolásukról – saját nyilatkozatuk alapján – a szövetség elnöksége egyszerű többséggel dönt. Abban az esetben, ha a szövetség elnöksége elutasítja a tagfelvételi kérelmet, úgy ez ellen a felvételét kérelmező fél panasszal élhet a szövetség közgyűlésénél, amely a legközelebbi ülésén ezt megtárgyalja, és végleges döntést hoz. Az a tag, akinek/amelynek a tagsági viszonya törléssel vagy kizárással szűnt meg, a tagsági viszonyának megszűnésétől számított egy év múlva kérheti az újrafelvételét.

4. A szövetség tagjai az alábbiakra jogosultak:

  • részt vehetnek a szövetség rendezvényein, valamint a tagozati üléseken,
  • igénybe vehetik a szövetség szolgáltatásait, különösen az auditálást és az auditáláshoz kötött szolgáltatásokat,
  • tisztséget vállalhatnak a szövetség ügyintéző és képviseleti szervében – a törvényben meghatározott korlátozások betartásával,
  • gyakorolhatják szavazati jogukat, az alapszabályban meghatározottak szerint,
  • szabadon véleményt nyilváníthatnak a szövetséget érintő, bármely kérdésben,
  • igazolványt kérhetnek a szövetségi tagság tanúsítása érdekében. 

5. A szövetség tagjainak kötelezettségei:

  • elősegítik a szövetség célkitűzéseinek megvalósítását,
  • betartják az alapszabályt és a szövetség más szabályzatait,
  • megfizetik a közgyűlés által megállapított mértékű tagdíjat,
  • auditálás igénybevétele esetén betartják a mindenkor hatályos auditálási szabályzatot, viselik az auditálás költségeit, valamint auditálási szerződést kötnek a szövetség által alapított, nonprofit korlátolt felelősségű társasággal,
  • a „Példányszám-ellenőrzés eljárási rendje szervezeti és működési szabályzatában” meghatározott gyorsjelentés igénybevételét követően, ha a tag az ebben foglalt adatokat nem auditáltatja, a mindenkori éves tagdíj tízszeresét (10x) kell megfizetnie, még abban az esetben is, ha tagsági viszonya időközben megszűnt.

6. A szövetség tagjai képviselő útján is részt vehetnek a közgyűlésen, illetve a tagozati üléseken. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szövetség nem természetes személy tagjai nevében törvényes képviselőjük jár el.

7. A szövetség tisztségére csak olyan természetes személy választható, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

8. A tagsági viszony megszűnik:

  • a tag halálával,
  • a tag jogutód nélküli megszűnésével,
  • a tagok sorából való törléssel,
  • a szövetség megszűnésével.

 A tagsági viszony megszüntethető:

  • kilépéssel,
  • kizárással.

 A tagsági viszony felfüggeszthető:

  • amennyiben a tag nem tesz eleget a tagsági díja vagy az auditálási díja befizetési kötelezettségének.

8/A A tag törlése a nyilvántartásból

A szövetség elnöksége törli a tagok sorából azt a tagot, aki a teljesítésre történő felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem egyenlíti ki a tagdíjhátralékát. A felszólításban figyelmeztetni kell a tagot a teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeire. Ugyancsak törli a tagok sorából azt a tagot, akinek tagsági viszonyát a tag vagy az elnökség megszüntette.

8/B A tag kilépése

A tag az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kiléphet a szövetségből, a kilépés a közléssel válik hatályossá. Kilépés esetén – annak hatálybalépésétől számított – egy naptári évig nem kerülhet újbóli felvételre a tagok közé.

8/C A tag kizárása

A szövetség kizárja soraiból azt a tagot, aki az alapszabályt vagy a szövetség határozatát sértő, illetve a szövetség céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást tanúsít, a tevékenységével súlyosan veszélyezteti a szövetség célkitűzéseit, vagy ha hátráltatja, illetve akadályozza azok megvalósítását. Súlyosan veszélyeztető magatartásnak minősül, ha valamelyik tag bármilyen módon megszegi a szövetség alapszabályát vagy más szabályzatát, és vállalt auditálási kötelezettsége ellenére nem veszi igénybe a szövetség által alapított, nonprofit korlátolt felelősségű társaság szolgáltatásait, nem köt vele auditálási szerződést.

A tag kizárására okot adó körülményről való tudomásszerzést követően legkésőbb 30 napon belül – de a körülmény bekövetkeztétől számított legfeljebb 6 hónapon belül – az elnökség köteles a tényállás felderítése érdekében személyesen meghallgatni az érintett tagot. Amennyiben a kizárásra okot adó körülmény megszüntetésére a felek nem találnak megoldást, úgy az elnökség rendkívüli közgyűlést hív össze. A rendkívüli közgyűlésen az elnökség előadja az általa feltárt tényeket, illetve az érintett tag is felszólalhat. A közgyűlés ezt követően hoz határozatot a tag kizárásáról.

9. Pártoló tagság

Pártoló tag lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki/amely a szövetség céljainak megvalósítását támogatja. Az ilyen tag a szövetség tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

A pártoló tag a szövetség szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható

Felvételére az Alapszabály III./3. pontjában foglaltak az irányadók.

Ahol az Alapszabály tagot említ, ott a rendes tagot kell alatta érteni.

IV. A közgyűlés

1. A közgyűlés a szövetség legfelső tanácskozó és határozathozó szerve, ahol jelen lehet a tagok összessége. A közgyűlés dönthet a szövetséget érintő valamennyi kérdésben.

2. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés helyét az elnökség jogosult közgyűlési meghívó kiküldését megelőzően – egyszerű szótöbbséggel – meghatározni, amely a szövetség valamely tagjának – a teljes tagság befogadására alkalmas – helyisége, vagy egy – a teljes tagság befogadására alkalmas – konferencia terem lehet.

3. Ha a tagság egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi, úgy az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra rendkívüli közgyűlést szükséges összehívni.

4. A közgyűlést az elnökség hívja össze, és a meghívót legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt, névre szólóan és igazolható módon – vagy ajánlott levélként vagy kézbesítési igazolás beállításával e-mail üzenetben – kell megküldeni a tagoknak. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

5. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok legalább fele jelen van. Ha a határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani, a másodszorra összehívott közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben − tekintet nélkül a megjelentek számára − határozatképes, amennyiben a meghívóban szerepel az erre vonatkozó figyelmeztetés. A második közgyűlés 30 perccel az első után tartandó.

6. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
 

7. A közgyűlés a határozatait – beleértve az ügyintéző és a képviseleti szervek megválasztását is – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A jelenlévők 25%-ának kérésére titkos szavazást kell tartani.

8. A szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A szövetség céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
 

 9. Minősített többség, azaz a szavazatok kétharmada szükséges:

  • a tagdíjrendszer megállapításához,
  • a szövetség más szövetséggel történő egyesülésének kimondásához,
  • a szövetség által alapított, nonprofit korlátolt felelősségű társaság létrehozásához és megszüntetéséhez, törzstőkéjének meghatározásához, felemeléséhez, leszállításához, egyéb, hátrányos üzletpolitika érvényesítését célzó fizetési kötelezettséggel járó döntés meghozatalához.
  • egyéb, hátrányos üzletpolitika érvényesítését célzó fizetési kötelezettséggel járó döntés meghozatalához.

 10. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az alapszabály és egyéb szabályzat megállapítása és módosítása,
  • az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak – kivéve a főtitkár – valamint a felügyelőbizottság tagjainak maximum 5 évre történő megválasztása, illetve visszahívása,
  • a főtitkár kinevezésének jóváhagyása,
  • a tagdíjrendszernek és mértékének megállapítása,
  • az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása,
  • az éves költségvetés és zárszámadás elfogadása,
  • a szövetség más társadalmi szervezettel történő egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása,
  • a tag kizárása,
  • a szövetség megszűnése esetén a szövetség vagyonáról történő rendelkezés,
  • tiszteletbeli elnök megválasztása,
  • az elnökség határozata ellen benyújtott panasz elbírálása,
  • a szövetség által alapított, nonprofit korlátolt felelősségű társaság létrehozása és megszüntetése, törzstőkéjének meghatározása, felemelése, leszállítása, egyéb, hátrányos üzletpolitika érvényesítését célzó fizetési kötelezettséggel járó döntés meghozatala.

11. A közgyűlésen meg kell választani a levezető elnököt, illetve a szavazatszámlálókat. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv vezetésére nyílt szavazással egy jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő megválasztása szükséges.

A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlevőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet a – közgyűlésen jelenlevő és megválasztott – jegyzőkönyvvezető valamint egy hitelesítő tag írja alá.

A főtitkár a közgyűlés által hozott határozatokról folyamatosan nyilvántartást vezet. A jegyzőkönyvbe bármelyik tag beletekinthet és az azokban foglaltakról másolatot kérhet.A főtitkár a közgyűlés által hozott határozatokat - 15 napon belül - elektronikus úton megküldi a tagok részére (kihirdetés).

12. A szövetség keretén belül különböző tagozatok működnek. A szövetség tagjai nemcsak a közgyűlésen, hanem a szövetség tagozatainak ülésén is kifejtik a tevékenységüket. A szövetség a következő tagozatokból áll:

1. a fizetett lapok (reklámközzétevők) kiadóinak tagozata,
2. az ingyenes lapok (reklámközzétevők) kiadóinak tagozata, 
3. a reklámszolgáltatók tagozata,
4. az online reklámközzétevők tagozata,
5. a beltéri reklámközzétevők (indoor) tagozata.

13. A tagfelvételi kérelem esetén a leendő tagnak nyilatkoznia kell arról, hogy mely tagozatban kívánja kifejteni a tevékenységét. Abban az esetben, ha a tag tevékenységi köre megváltozik, és ez indokolja az átsorolását egy másik tagozat tagjává, úgy ezt 15 napon belül kell kezdeményeznie. Ha ezt elmulasztja, a kérdésben – az érintett tag meghallgatását követően – az elnökség jogosult dönteni.

Egy tag csak egy tagozatban fejthet ki tevékenységet. Amennyiben tevékenysége több tagozatot érint, úgy saját döntése alapján választhat tagozatot.

14. A tagozatok joga, hogy javaslatot tegyenek a szövetség elnökségének tagjaira és póttagjaira. A közgyűlés tagozatonként szavaz az elnökség tagjaira.

Az 1. sz. tagozat hat tagra és négy póttagra tehet javaslatot. A 2. sz. tagozat két tagra és két póttagra tehet javaslatot. A 3. sz. tagozat egy tagra és egy póttagra tehet javaslatot. A 4. sz. tagozat egy tagra és egy póttagra tehet javaslatot. Az 5. sz. tagozat egy tagra és egy póttagra tehet javaslatot.

15. A tagozat az általa javasolt elnökségi tagokról és póttagokról egyszerű többséggel hoz döntést. Ez történhet tagozati ülésen vagy a főtitkár által elküldött írásos, körleveles formában. A jelöltekre a saját tagjai közül a tagozat bármely tagja vagy a főtitkár tehet javaslatot. Ha a tagozat azért nem tud jelöltet állítani, mert szavazategyenlőség áll fenn, akkor a jelöltek közül sorshúzással kell dönteni. Egyébként a legtöbb szavazatot kapott két-két jelöltet lehet a közgyűlés elé terjeszteni.

16. A tagozat akkor szűnik meg, ha tagjainak száma kettő alá csökken.

17. A vezető tisztségviselőket elsősorban a szövetség tagjai közül kell választani, a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható a szövetség tagjain kívüli személyekből.

V. Az elnökség

1. Az elnökség a szövetség közgyűlés által – legfeljebb 5 évre – választott képviseleti, döntéshozó és ügyintéző testülete, amelynek létszáma 11 fő. A szövetség elnöke és főtitkára mindenképpen tagja az elnökségnek.

Az elnökség tagjai és póttagjai újraválaszthatóak. Amennyiben bármelyik elnökségi tag tagsága megszűnik, úgy a helyére pótlólag megválasztott személy mandátuma az eredeti elnökségi tagok megválasztásának idejére terjed ki. A megüresedett elnökségi hely betöltésére az adott tagozat elnökségi és póttagjai együttesen választanak új elnökségi tagot a póttagok soraiból.

2. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze és vezeti. A meghívót, amely tartalmazza az ülés helyét, időpontját és napirendjét, legalább 8 nappal az ülés előtt meg kell küldeni az elnökség tagjainak. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább 3 alkalommal ülésezik. 
 
3. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Az elnökségi ülés napirendjére – a meghívóban felsoroltakon túlmenően – kötelező módon fel kell venni minden olyan indítványt, amelynek napirendre vételét a jelen lévő tagok legalább egyharmada támogatja.
 
4. A testület a határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.
 
5. Az elnök az elnökség ülésére tanácskozási joggal bárkit meghívhat, de egyébként az elnökség ülései nem nyilvánosak.
 
6. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
  • a tagfelvétel,
  • törlés a tagok névsorából, a tagsági viszony felfüggesztése,
  • a közgyűlés összehívása, napirendjének meghatározása,
  • a közgyűlési határozatok végrehajtásának megszervezése,
  • a szövetség éves költségvetésének előterjesztése,
  • a szövetség működéséhez szükséges szabályzatok elkészítése, a közgyűlések közötti időszakban a szövetség működésének irányítása,
  • a szövetség tagjainak terjesztését ellenőrző könyvvizsgáló cég kijelölése és feladatának meghatározása, valamint munkájának ellenőrzése,
  • a szövetség tagjaival szemben fegyelmi jogkör gyakorlása azzal, hogy a tag kizárása a közgyűlés hatáskörébe tartozik,
  • a tagok adatszolgáltatásának és az auditálás gyakoriságának, módjának, közzétételének meghatározása, 
  • a nonprofit korlátolt felelősségű társasággal kapcsolatos minden olyan döntés meghozatala, amely kifejezetten nem tartozik a közgyűlés vagy az elnök kizárólagos hatáskörébe.

7. Amennyiben az elnökség tagjának az Alapszabály III/8/A. vagy a III/8/C. pontja alapján szűnik meg a tagsági viszonya, úgy ezzel egyidejűleg az elnökségi tagsága is megszűnik.

8. A tagfelvételt elutasító határozattal szemben benyújtott fellebbezést rendkívüli közgyűlésen kell elbírálni.

VI. Az elnök

1. Az elnök a szövetség és az elnökség egyszemélyi felelős vezetője és képviselője. A közgyűlés által legfeljebb 5 évre választható és bármikor visszahívható, tevékenységéért a közgyűlésnek felel.
 
2. Az elnök:
  • gondoskodik az elnökség és a közgyűlés összehívásáról, vezeti az üléseit;
  • ellenőrzi a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtását;
  • őrködik a szövetség és az elnökség törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett,
  • a közgyűlés jóváhagyásával kinevezi a főtitkárt, és gyakorolja fölötte a munkáltatói jogokat;
  • a szövetség által alapított, nonprofit korlátolt felelősségű társasággal kapcsolatban a közgyűlés és az elnökség döntésének megfelelően gyakorolja az alapítói jogokat.

VII. A főtitkár

1. A főtitkár az elnökség tagja, és ő látja el a szövetség ügyviteli feladatait.
 
2. A főtitkár felelős a szövetség határozatainak végrehajtásáért, ezenkívül vezeti a szövetség valamennyi adminisztrációját. A szövetség képviseletében önálló aláírási joggal rendelkezik. 
 
3. A szövetség főtitkára:
  • felelős a szövetség gazdálkodásáért, gyakorolja az alkalmazottak fölötti munkáltatói jogokat;
  • irányítja a szövetség törvényes és alapszabály szerinti működését;
  • gondoskodik a szövetség testületi szervei elé kerülő napirendek előkészítéséről;
  • végrehajtja a szövetség testületi szerveinek határozatait.
4. Tevékenységéért az elnökségnek és a közgyűlésnek felel.

5. Amennyiben az elnök nem él a főtitkár kinevezési jogával, úgy a főtitkári feladatokat az elnök látja el.

VII/A. Felügyelőbizottság

1. A felügyelőbizottság feladata a szövetség szerveinek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a szövetség határozatai végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

2. A felügyelőbizottság 3 tagját öt éves időtartamra a közgyűlés választja meg. A felügyelőbizottság elnökét a közgyűlés által megválasztott felügyelőbizottsági tagok maguk közül választják meg.

3. A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a felügyelőbizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről az előzőekben felsorolt indokok alapján a felügyelőbizottság elnöke jogosult dönteni. A felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelőbizottság munkarendjét maga határozza meg, határozatait az érintettekkel a felügyelőbizottság elnöke írásban közli.

4. A felügyelőbizottság legalább két tag jelenléte esetén határozatképes.

5. A felügyelőbizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a közgyűlést tájékoztatni.

VII/B. Összeférhetetlenségi szabályok

1. A szövetség tisztségviselőire az alábbi összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak:

  • nem lehet a felügyelőbizottság tagja a főtitkár illetve az a személy, aki az elnökség tagja vagy
  • a főtitkár vagy az elnökség tagjának hozzátartozója,
  • vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták,
  • nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
  • nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet,
  • az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől,
  • a felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A közgyűlés és az elnökség ülésére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

  • a vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébkent érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai kertében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által saját tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

VIII. A szövetség vagyona, jövedelme, gazdálkodása

1. A szövetség vagyona lehet készpénz, követelés, ingó és ingatlanvagyon, értékpapírok.
 
2. A szövetség jövedelme, bevételei:
  • tagdíjak,
  • adományok, juttatások, hozzájárulások, felajánlások,
  • egyéb bevételek,
  • a szövetség alaptevékenységét szolgáló gazdasági tevékenységből származó bevételek,
  • a nonprofit korlátolt felelősségű társaság által esetlegesen átutalt osztalék.
 
3. A közgyűlés határozatáig a tagok az előző évi határozat szerinti tagdíjelőleget fizetik. A határozat meghozatala után kiszámított évi tagdíjhoz mérten a szövetség leszámlázza a hiányzó összeget, illetve a többletbefizetés a következő időszakra előlegként kerül elszámolásra.
 
4. A tagdíj egy összegben, minden év január 31-ig esedékes.
 
Ha a tag felvétele a tárgyév június 30-ig megtörtént, akkor a teljes tagdíj fizetendő. Ha a tagfelvételre ezt követően került sor, úgy a tagdíj fele fizetendő. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a tag kilépési szándékát legkésőbb a tárgyév március 31-ig írásban közli.
 
5. A szövetség főbb kiadásai:
  • a szövetség céljainak megvalósítására végzett tevékenység költségei,
  • az ügyvitel személyi és dologi kiadásai,
  • nemzetközi szövetségi tagsággal járó költségek,
  • egyéb kiadások.
 
6. A szövetség a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. Gazdasági, vállalkozási tevékenység a szövetség céljainak megvalósítása érdekében folytatható. A szövetség tartozásaiért a szövetség saját vagyonával felel, a szövetség tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. A szövetség megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fönnmaradó vagyonáról a közgyűlés dönt.
 
A szövetség vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
 
7. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
 
A szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Magyar Lapkiadók Egyesülete (1016 Budapest, Naphegy tér 8.) részére kell átadni.
 
A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

IX. A szövetség megszűnése

A szövetség megszűnik, ha:
  • a közgyűlés a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatában kimondja a szövetség megszűnését
  • az arra jogosult szerv megszünteti,
  • az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
  • az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt

feltéve mindegyik esetben, hogy a szövetség vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a szövetséget a nyilvántartásból törli.

X. A szövetség cégjegyzése

A szövetség cégjegyzése akként történik, hogy az előírt, előnyomott, illetve nyomtatott cégneve alá az elnök vagy a főtitkár önállóan odaírja a nevét.

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Budapest, 2015. október 9.